Az Agrárminisztérium megbízásából az ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (ATK TAKI) 2020. évi egyik kutatási feladata volt az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (Nitrát rendelet) 3. mellékletében szereplő, egyes szántóföldi növények alá kijuttatható maximális dózisok (továbbiakban Nmax dózisok) felülvizsgálata. A korábbi évek kisparcellás kísérleteinek eredményeire alapozva üzemi léptékű kísérletek kerültek beállításra a NAK által javasolt üzemekben. A kísérletek célja a maximális értékek racionális emelése, annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a növények valós nitrogénigényével magas termések elérése esetén is.
A kísérlet első teljes éve 2020-ban volt, most nyílt lehetőség először az üzemi körülmények között alkalmazott új Nmax dózisok hatásának vizsgálatára. Négy termőhelyen, kilenc növényfaj vizsgálatára nyílt lehetőség, ami még így is jelentősen meghaladta a kisparcellás kísérletekben elérhető kapacitásokat.
A kísérleti táblákon magas termésátlagok kerültek elérésre. A kukorica kísérletek termésátlagai 12, őszi búza 8,3, napraforgó 3,9, repce 4, cukorrépa 75, szemes cirok 2, silókukorica 53, csemegekukorica 9,4, hibrid vetőmag kukorica 3,9 t/ha körül alakult. Ez már önmagában is mutatja, hogy a jó termőhelyeken, magas színvonalú termesztéstechnológia mellett meghaladhatók a jelenlegi jogszabály értékei.
Ennél is sokat mondóbb, hogy a tápelem mérlegek a nagy számú táblán beállított kukorica, őszi búza, napraforgó kísérletekben egyöntetűen negatívak lettek, vagyis a növények a kiadott nitrogén mennyiséget meghaladó mértékű tápanyagot vettek fel mindegyik kezelésben. A többi növény esetén is hasonló a helyzet a táblák többségében, de az alacsony táblaszám miatt ezeknél a növényeknél nem lehet általános következtetést levonni, további évek vizsgálataira van szükség.
Általánosságban itt is elmondható a kutatók szerint, hogy az EU módszertan alapján a jelenlegi szabályozás talajzsaroló gazdálkodást jelent az esetek többségében a jó termőhelybe eső talajokon.
A kísérletek első éve alapján az látható, hogy mind a magyar tápanyag-utánpótlási rendszer, mind az EU-s szakmai módszertan alapján olyan érvek fogalmazódnak meg, melyek szerint közelíteni kell a növények által felvett nitrogén mennyiségéhez a kiadott tápanyag mennyiségét, ami az Nmax értékek növelésével érhető el. A módosítások mértékére vonatkozó szakmailag jól alátámasztott javaslatok további kísérleti évek tapasztalatai alapján dolgozhatók ki.
A lemosódás vizsgálatára a kísérletek beállításakor 2 méteres mélyfúrásokat végeztek. A kísérletek mélyebb talajrétegek N profiljára vonatkozó hatása a következő években fog jelentkezni, így a kísérlet értékelésének egyik fontos szempontja még nem értékelhető.
NAK/Sztahura