Országos Jégkármérséklő Rendszer két heti összesítő

2021. május 3. és 16. közötti időszak zivataros napok bemutatása generátorok bekapcsolásának és a meteorológia helyzet szempontjából.

Az adott időszak alatt több alkalommal vonultak át heves zivatarok hazánkon, amelyekben szupercellák is kialakultak az ország néhány pontján. A két hét alatt az időjárás 6 napon tette szükségessé a generátorok üzemeltetését.

A következőkben, az utólagos elemzésekkel részletezzük, hogy a generátorokat mikor kellett üzemeltetni az elemzési időszakban (1. és 2. kép) illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek és mely területeket érintették (3. és 4. kép).

METEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A május első két hetében szinte egymást követték a frontok, melyek közül a május 13. és 15-i napon hazánkon is átvonuló frontok okoztak néhol jelentős mennyiségű csapadékot.

Május 13-án, Európa, így hazánk időjárást is ciklonok és azok frontjaik határozták meg, amelyek mentén zivatarok alakultak ki.

Az összeáramlási (konvergencia) vonalak mentén (5. kép) kialakuló záporok, zivatarok pattantak ki a déli és keleti országrészben, melyekből helyenként borsó nagyságú jég hullott (6. kép).

A labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának, amelyek először Békés-, Szabolcs-Szatmár-Bereg- valamint Hajdú-Bihar megyékben kora délutáni órákban pattantak ki. A legveszélyesebb felhőzet Békés megyében alakult ki, az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 7000 méter fölé emelkedett. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból (- 30 °C) borsó nagyságú jég is elérhette a talajfelszínt.

A hazánkhoz hasonló időjárási helyzet mellett, május 13-án Lengyelországban is többfelé hullott nagyobb mennyiségű jég a kialakult heves zivatarokból (7. és 8. kép).

Május 15-én a hidegfront érkezése előtt labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő érkezett, ami kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. A délutáni órákban Ausztria felől szupercellás zivatarok érkeztek hazánkba, melyek már nagyobb mennyiségű jeget tartalmaztak (9. kép). A Peresznyén tapasztalt jégesőt is az egyik ilyen szupercella okozta. A legveszélyesebb zivatarfelhők Vas megyében alakultak ki, ahol az erőteljes feláramlás hatására a felhők jégveszélyes részei 7000 méter fölé emelkedtek. Kőszegi járás felett hosszabb ideig (1 óra) tartózkodott ebben a magasságban a jégveszélyes felhőrész, az alacsony hőmérsékleten (- 25 °C alatti hőmérsékleten) olyan nagy mennyiségű és méretű jég tudott kialakulni, amelynek következtében búza, borsó, cseresznye nagyságnyi jég hullott.