Az elmúlt időszakban a Kamarához a falusi CSOK-kal kapcsolatban több megkeresés is érkezett. A kérdések nagy része a falusi CSOK igénybevételének feltételeire irányultak, különös tekintettel arra, hogy egy preferált településen élő kistermelő, akinek nem adottak a lehetőségei arra, hogy vállalkozását lakóhelyétől eltérő helyen működtesse, elesik-e a falusi CSOK támogatástól azért, mert ingatlanát lakhatási cél mellett, gazdasági célra is használja. Jelen írásunkban választ szeretnénk adni a felmerült kérdésre.
A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet kimondja, hogy azon személy, aki felvette a falusi CSOK támogatást, de a támogatásban szereplő ingatlan lakáscél mellett egyéb, például gazdasági célt is szolgál, úgy abban az esetben a kedvezményezett a támogatás összegét késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni.
Ez alól azonban kivételt képeznek azon személyek, akik már a támogatás benyújtásakor, a Kormányrendelet szerint nyilatkoznak arról, hogy az érintett ingatlant többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó székhelyeként használja; feltéve, ha a nyilatkozat megfelel az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek.
A fenti feltételek megvalósulása esetén tehát, amennyiben a gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, őstermelő telephely hiányában, csak székhellyel rendelkezik, ingatlana pedig a rendeletben foglaltaknak megfelel és a támogatást kizárólag a lakhatást biztosító ingatlanrészre kívánja igénybe venni, úgy a támogatással érintett ingatlanban megengedhető a gazdasági tevékenység folytatása.
Amennyiben azonban a vállalkozás telephellyel is rendelkezik, úgy az ingatlan csak székhelyként jelenthető be, ebben az esetben pedig a támogatással érintett ingatlanba gazdasági tevékenység nem végezhető.